Gonoszkodó hangulatom volt, elővettem hát a Szívdesszertet Varró Danitól, és megszületett ez a vers. Lehet, hogy egyszer majd felhasználom, emlékeztessetek rá!
szakítós esemes
jól tudom, hogy a napod
ma megint egy shit,
de azért most megkapod,
javaslom, hogy csitt!
fájjon hát, tűnj nyugalom:
ennyi volt kettőnk közt.
szétzilál rém unalom,
s gátolsz mint fa a löszt!
magvaváló csókjaid
akár a szőrös barack…
nem izgatnak válaszid;
én- király, te- paraszt.
tudd ki mutat megvetést
néked a nyolc közül,
nem akarnék tévedést-
lelkem így üdvözül.
VIRÁG
Van egy költőibb változata, kaszás-tarack hasonlattal, de az túl személyes.
2009. március 12., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése